This article proposes a new interpretation of mutual information. We examine three extant interpretations of MI by reduction in doubt, by reduction in uncertainty, and by divergence. We argue that the first two are inconsistent with the epistemic value of information assumed in many applications of MI: the greater is the amount of information we acquire, the better is our epistemic position, other things being equal. The third interpretation is consistent with EVI, but it is faced with the problem of (...) measure sensitivity and fails to justify the use of MI in giving definitive answers to questions of information. We propose a fourth interpretation of MI by reduction in expected inaccuracy, where inaccuracy is measured by a strictly proper monotonic scoring rule. It is shown that the answers to questions of information given by MI are definitive whenever this interpretation is appropriate, and that it is appropriate in a wide range of applications with epistemic implications. _1_ Introduction _2_ Formal Analyses of the Three Interpretations _2.1_ Reduction in doubt _2.2_ Reduction in uncertainty _2.3_ Divergence _3_ Inconsistency with Epistemic Value of Information _4_ Problem of Measure Sensitivity _5_ Reduction in Expected Inaccuracy _6_ Resolution of the Problem of Measure Sensitivity _6.1_ Alternative measures of inaccuracy _6.2_ Resolution by strict propriety _6.3_ Range of applications _7_ Global Scoring Rules _8_ Conclusion. (shrink)

The Value of Evidence thesis (VE) tells us to gather evidence before deciding in any decision problem, if the evidence is free. This appar- ently plausible principle faces two problems. First, it fails on evidence externalism or nonclassical decision theories. Second, it’s not general enough: it tells us to prefer gaining free evidence to gaining no evi- dence, but it doesn’t tell us to prefer gaining more informative evidence to gaining less informative evidence when both are free. This paper defends (...) an alternative value-of-evidence principle that solves the above two problems. We call it ‘the Comparative Value of Evidence for the Resolute (CVER).’ CVER not only generalizes VE to the comparative case but is also compatible with evidence externalism and nonclassical decision theories. Our argument, if successful, broadens the scope of the value-of-evidence principle and shows that it’s more robust than previously imagined. (shrink)

Abstract: The Pull Bayesian Significance Test (FBST) for precise hy- potheses is applied to a Multivariate Normal Structure (MNS) model. In the FBST we compute the evidence against the precise hypothesis. This evi- dence is the probability of the Highest Relative Surprise Set (HRSS) tangent to the sub-manifold (of the parameter space) that defines the null hypothesis. The MNS model we present appears when testing equivalence conditions for genetic expression measurements, using micro-array technology.

Nincs még egy délkelet-ázsiai ország, mely oly markáns hatást gyakorolt volna a huszadik század történelméről kialakult képükre, mint az egyesítésének 40. évfordulóját idén ünneplő Vietnami Szocialista Köztársaság. Ezt persze több évtizedes háborús szenvedéseinek és az amerikai tömegkultúra ezt nemritkán sajátosan közvetítő, de mindenképpen globális kisugárzással bíró üzeneteinek „köszönheti”.1 Vietnam viharos történelmi közelmúltja máig rányomja bélyegét a vele kapcsolatos képünkre, jóllehet, az említett 1975. évi – az északi és déli országrész egyesülésével járó – újjászületés óta itt sem állt meg az idő. (...) A Lengyelországnál alig nagyobb Vietnam 2015-re a Föld 13. legnépesebb országa lett, és korábbi elképesztő szegénységének enyhítésében is – bár európai szemmel szerénynek tűnhető, de – határozott javulást könyvelhet el.2 Napjainkban – ahogy azt a távol-keleti nemzetközi kapcsolatok alakulásánál megszokhattuk – a Kínai Népköztársaság hatalmi súlyának fokozódása és regionális ambíciói helyezték új megvilágításba a „legmagyarabbnak” tekintett3 délkelet-ázsiai nép lehetséges szerepét. Ez egyszersmind az alapdilemmát is azonnal eszünkbe juttatja: Vietnam múlt századi tragédiáját a vele kapcsolatos nagyhatalmi ambíciók idézték elő. Igaz, az ország bizonyította ellenálló képességét, és a 21. századra változott valamelyest a szereposztás is, Délkelet-Ázsia hosszú távú jövője a nemzetközi rendszerben továbbra is bizonytalan. Az alábbiakban számvetésre vállalkozunk Vietnam helyzetéről és lehetséges pozícióiról korunk vezető hatalmainak kelet-ázsiai játszmáiban. (shrink)