Well elucidated and defined education policy is the most essential criteria for comprehensive progress of all human beings. From the time immemorial it is known that progress can be ushered only through education. A futuristic education policy both at the school and university level is extremely imperative. Countries at the global level have been adopting effective education policies to meet the changing needs of education and society at large. There is a need to shift educational approach from rote learning to (...) understanding, from exhaustive learning techniques to excitement of discovery and towards the joyful exploration. True education must encompass a synchronized working of body, mind and spirit. The ultimate aim of education must be to help the growing soul draw out the best and make it perfect for a noble use. The aim of education is not only to prepare an individual to succeed in life and society, but to reach the optimum. With this background, the paper is attempting at the theoretical level, to study the Integral philosophy, in the light of NEP 2020. It also tries to inquire into the modalities of Integral thinking, propose the application of the same in education and pedagogies to characterize its practice and goals in Integral Education. (shrink)

The electronic and muonic hydrogen energy levels are calculated very accurately [1] in Quantum Electrodynamics (QED) by coupling the Dirac Equation four vector (c ,mc2) current covariantly with the external electromagnetic (EM) field four vector in QED’s Interactive Representation (IR). The c -Non Exclusion Principle(c -NEP) states that, if one accepts c as the electron/muon velocity operator because of the very accurate hydrogen energy levels calculated, the one must also accept the resulting electron/muon internal spatial and time coordinate operators (ISaTCO) (...) derived directly from c without any assumptions. This paper does not change any of the accurate QED calculations of hydrogen’s energy levels, given the simplistic model of the proton used in these calculations [1]. The Proton Radius Puzzle [2, 3] may indicate that new physics is necessary beyond the Standard Model (SM), and this paper describes the bizarre, and very different, situation when the electron and muon are located “inside” the spatially extended proton with their Centers of Charge (CoCs) orbiting the proton at the speed of light in S energy states. The electron/muon center of charge (CoC) is a structureless point that vibrates rapidly in its inseparable, non-random vacuum whose geometry and time structure are defined by the electron/muon ISaTCO discrete geometry. The electron/muon self mass becomes finite in a natural way due to the ISaTCOs cutting off high virtual photon energies in the photon propagator. The Dirac-Maxwell-Wilson (DMW) Equations are derived from the ISaTCO for the EM fields of an electron/muon, and the electron/muon “look” like point particles in far field scattering experiments in the same way the electric field from a sphere with evenly distributed charge “e” “looks” like a point with the same charge in the far field (Gauss Law). The electron’s/muon’s three fluctuating CoC internal spatial coordinate operators have eight possible eigenvalues [4, 5, 6] that fall on a spherical shell centered on the electron’s CoM with radius in the rest frame. The electron/muon internal time operator is discrete, describes the rapid virtual electron/positron pair production and annihilation. The ISaTCO together create a current that produce spin and magnetic moment operators, and the electron and muon no longer have “intrinsic” properties since the ISaTCO kinematics define spin and magnetic moment properties. (shrink)

Nincs még egy délkelet-ázsiai ország, mely oly markáns hatást gyakorolt volna a huszadik század történelméről kialakult képükre, mint az egyesítésének 40. évfordulóját idén ünneplő Vietnami Szocialista Köztársaság. Ezt persze több évtizedes háborús szenvedéseinek és az amerikai tömegkultúra ezt nemritkán sajátosan közvetítő, de mindenképpen globális kisugárzással bíró üzeneteinek „köszönheti”.1 Vietnam viharos történelmi közelmúltja máig rányomja bélyegét a vele kapcsolatos képünkre, jóllehet, az említett 1975. évi – az északi és déli országrész egyesülésével járó – újjászületés óta itt sem állt meg az idő. (...) A Lengyelországnál alig nagyobb Vietnam 2015-re a Föld 13. legnépesebb országa lett, és korábbi elképesztő szegénységének enyhítésében is – bár európai szemmel szerénynek tűnhető, de – határozott javulást könyvelhet el.2 Napjainkban – ahogy azt a távol-keleti nemzetközi kapcsolatok alakulásánál megszokhattuk – a Kínai Népköztársaság hatalmi súlyának fokozódása és regionális ambíciói helyezték új megvilágításba a „legmagyarabbnak” tekintett3 délkelet-ázsiai nép lehetséges szerepét. Ez egyszersmind az alapdilemmát is azonnal eszünkbe juttatja: Vietnam múlt századi tragédiáját a vele kapcsolatos nagyhatalmi ambíciók idézték elő. Igaz, az ország bizonyította ellenálló képességét, és a 21. századra változott valamelyest a szereposztás is, Délkelet-Ázsia hosszú távú jövője a nemzetközi rendszerben továbbra is bizonytalan. Az alábbiakban számvetésre vállalkozunk Vietnam helyzetéről és lehetséges pozícióiról korunk vezető hatalmainak kelet-ázsiai játszmáiban. (shrink)

El presente artículo se encarga de ampliar la afirmación kantiana según la cual la unidad analítica presupone la unidad sintética (Kant, KrV, B 133) a una discusión en torno a la conciencia de dicha unidad sintética. Sostendré que muchas posiciones han incomprendido la naturaleza de esta forma de conciencia, debido a una concepción errónea de la relación entre la unidad de la experiencia y sus partes. Veremos como cualquier consideración que propone describir o delimitar un objeto u evento supone la (...) comprensión de su unidad, la cual rebasa siempre la pretendida delimitación inicial. (shrink)